Levél Szabó Máriának
Könyvek
Szabó Mária: A magyarok csillagai
(Cheiron Studio Kiadó, Budapest, 2005.)
A magyar nemzetségek címereiben a sas (sólyom) után az Oroszlán ábrázolása a leggyakoribb. Ez az állat jelenik meg Árpád-házi királyaink jelvényei között, annak ellenére, hogy állítólag nem létezett Oroszlán soha azon a területen, ahol a magyarok éltek.
A magyar koronázási ékszerek jogarjának – ami a koronánál, a palástnál és az országalmánál is régebbi – kristálygömbjén oroszlán található. Ezt a kristálygömböt, ami a X. századból származik, hegyi kristályból faragták Egyiptom földjén, ahol gyakoriak az Oroszlánok.
A pálosok egyik jelképe is az Oroszlán. Ez az egyetlen magyar alapítású szerzetes rend az Árpád házi királyok idejében vált ismertté. Névadó szentje Remete Szent Pál az egyiptomi Théba városában született, és a Vörös-tenger közeli sivatagban élt remete életet a keresztényüldözés időszakában. Pált egy holló táplálta, aki naponta vitt neki egy falat kenyeret a csőrében. Amikor meghalt, egy Oroszlán temette el a sivatagban. A pálosok névadóját ezért ábrázolják Oroszlánnal és hollóval, aki a csőrében egy darab kenyeret tart.
Ez a két szimbólum –az Oroszlán és a holló- látható a magyar pálosok címerében is.
A magyar pálosok tehát az egyiptomi kopt keresztény egyház legjelentősebb szentjét, Remete Szent Pált választották névadójuknak, nyilván nem véletlenül. Legjelentősebb magyar szimbólumaink közül az Oroszlán mellett a széttárt szárnyú sas madár a kopt keresztény szimbolikában is központi jelentőségű.
A koronázási jelvények hegyikristályból készült jogarán tehát az Oroszlán nyilvánvalóan nem a X. századi arab egyiptomi uralkodóházra, hanem az egyiptomi kopt keresztényekre hívja fel a figyelmet. Echnaton Nap-imádó fáraó kései utódaira, akikhez Remete Szent Pál is tartozott.
A holló – a kenyér helyett gyűrűvel a szájában – Hunyadi Mátyás címerében jelenik meg újra, szintén nem véletlenül, hiszen Mátyás királynak szoros kapcsolódása, komoly szellemi kapcsolata volt a pálosokkal.
A gyorsröptű holló a perzsa Verethraghna istenség egyik megtestesülése. A régi perzsáknál a hollótollat babonás tisztelet övezte, azt tartották, hogy bőséget és dicsőséget hoz, és sebezhetetlenné teszi viselőjét. Ahura Mazda perzsa istenség jelvényében a két madárszárny között szintén gyűrű látható.
Az oroszlán, a gyűrű és a holló tehát, amelyek egyrészt egyetemes szimbólumuk, másrészt pedig hangsúlyozottan perzsa eredetűek, a magyar történelem első 500 évében egymással összekapcsolódva jelentek meg.
…
A magyar nép vallástörténete, mitológiája a mai napig földolgozatlan, a régi nagy mesterek munkái pedig számos fontos kérdésben ellentmondanak egymásnak. Ipolyi, Kállay vagy Cornides mitológiája más és más kultúrkörre, nyelvre és vallásgyakorlatra teszi a hangsúlyt. Az elmúlt évtizedek és a jelenkor régészeti feltárásai azonban fontos új támpontokat nyújtanának magyar mitológiánk feldolgozásához.
Amennyiben vallási és kulturális gyökereinket kutatjuk, akkor nemcsak az államalapító Árpádok magukkal hozott ősi kultúrájából kell kiindulnunk, hanem a már részben évezredek óta itt a Kárpát-medencében élő elsősorban földműves, istenanya-tisztelő lakosságból, akihez az avar korban az onogur magyarok, majd az Árpádok alatt a részben onogur (vagyis szabír-hun) és részben török fajú és kultúrájú magyarok csatlakoztak.
Európában összekovácsolódott magyar népünk története szorosan összekapcsolódik a kereszténység születésével, ősvallásunk pedig a kereszténység előtti ősiráni vallásokkal, elsősorban a zoroasztrizmussal, később pedig a Mithras-kultusszal.
A könyv adatai:
130x190 mm, 200 oldal,
20 horoszkópábrával, keménytáblás,
védőborítós, cérnafűzött
ISBN: 963 218 077 1
Ára: 2500 Ft
Könyvvel kapcsolatban érdeklődni lehet:
Telelefon: 06-1-269 11 96, 06-26-374 225, mobil: 06-30-98 25 653
vagy E-mailben.
