Levél Szabó Máriának
Könyvek
Szabó Mária: Életállomásaink a Tarot-ban
(Cheiron Studio Kiadó, Budapest, 2006.)
Bevezetés a Tarot-ba
A 78 kártyából álló Tarot képi tartalmainak tekintetében a bölcsességek könyve, de a későbbi hagyományos kártyajátékokkal is szorosan összefonódik. Ennek a kettősségnek a látszólagos ellentmondásossága okozza, hogy ezt a rendkívüli képeskönyvet a mai napig zavaros magyarázatok övezik. Akik nem érdeklődnek az archaikus korok szellemi hagyatéka iránt, és a mítoszok mélyrétegei sem keltik fel érdeklődésüket, azok könnyen sarlatánok jóskártyáinak tarthatják ezeket a szuggesztív képeket.
A történeti tényekből egyértelműen kiviláglik, hogy a kártyák fokozatosan nyerték el mai formájukat, és az sem biztos, hogy keletkezésük idején kártyajátékként használták őket. Szemmel látható, hogy a kártyák egy része élesen elválik a többitől; feltehetően különböző korokban készültek. A legrégebbről fennmaradt Tarot-kártya csomag (Tarocchi) XV. századi, és egy olasz művész festette a milánói Visconti család részére. Ugyanebben az időben készítettek hasonló kártyákat Franciaországban – innen ered a Tarot kifejezés.
A 78 db kártya két részre osztható: az 56 lapos ún. Kis Arkánumra, és a 22 lapos Nagy Arkánumra. A két rész alapvetően különbözik egymástól, habár szimbólumrendszerében –ha titokzatos módon is – szorosan összefügg egymással. Az arkánum szó (latinul: arcanum) „titkot”, „titokzatosat” jelent, utalva e rejtélyesen komoly, ugyanakkor rendkívül szórakoztató kártyajáték misztikusságára, ami azt sejteti, hogy csak a beavatottak számára érthető.
A Nagy Arkánum, bár kevesebb kártyából áll, az alapvető ősképeket és egyetemes szimbólumokat jeleníti meg; ezeket a lapokat a játékban ütőkártyáknak is nevezik. Ez a Nagy Titkok útja, amely tulajdonképpen mindannyiunk életútját jeleníti meg festői eszközökkel és mitológiai történetekkel. Ebben a 22 lapos számozott sorozatban minden benne van, amit az emberiség értékként alkotott, és amit minden kor emberének el kell sajátítania. A kártyák megjelenítik az ókori bölcsesség alapelemeit, az ősi erényeket, a keresztény értékeket és a társadalom hierarchikus felépítését. Olyan ez a képsorozat, mintha az elemi tanítás céljából készült volna, koroktól és műveltségi szinttől függetlenül. A mítoszoknak és az abban rejlő erkölcsi-szellemi magyarázatoknak az a csodálatos tulajdonságuk, hogy mindenki számára érthetők. A Tarot tehát a bölcsesség könyve is, amely azt a titkot rejti magába, hogy fejlődésünk szempontjából életállomásaink elsajátítandó leckéi nélkülözhetetlenek. A beavatás tehát nem más, mint stációink végigjárása, szenvedéseink megtapasztalása, a mindig magasabb szint elérése érdekében.
15. Az Ördög
„A fák, így mondják, nem nőnek az égig,
hacsak gyökereik le nem érnek a pokolba.”
– Carl Gustav Jung
A Tarot-utazás utolsó, harmadik szakasza az Ördög megismerésével kezdődik. A bölcsesség és az üdvösség útján elkerülhetetlen a gonosszal való szembenézés, hiszen Jézust is megkísértette a Sátán. Az ördög rejtőzködő, mint a kígyó, aki a legváratlanabb helyen és a legváratlanabb pillanatban bukkan elő, ráadásul mindig álcázza magát. Ezt az álcát, állatbőrbe-bújtatottságot jelképezik a különböző kultúrák sátán-alakjai – a krokodiltól a kígyón át a kecskebakig. A Marseilles-kártyán denevérszárnyakat és szarvat viselő hermafrodita ördögöt láthatunk, lábainál pedig meztelen, szarvval és állatfarokkal ábrázolt és leláncolt női és férfi alakot.
Az ördögöt minden Tarot-változat emberfelettiként, embereken uralkodó, azokat rabságban tartó démonként ábrázolja. A Tarot 5. és 15. lapja kísérteties párhuzamot sejtet az Atyaisten és a Sátán nagysága és hatalma között. A Főpapnak azonban szolgái, az ördögnek pedig rabszolgái vannak. Alávethetjük magunkat Istennek vagy az ördögnek – szabad a választásunk. Csakhogy az ördög – lényéből és szerepéből következően, legalább is első pillantásra – mindig felismerhetetlen, így nem tudunk azonnal ellentmondani neki. A másik tévedésünk az, hogy azt hisszük, mi mentesek lehetünk az ördög kísértésétől. Hiszen a Sátán legnagyobb csalása éppen az, hogy elhiteti velünk, ő nem létezik. Pedig mindannyiunkban ott leselkedik ugrásra készen, hogy elcsábítson bennünket, mégpedig ama tévhit sugalmazásával, hogy jók és ártatlanok vagyunk. Ennek a luciferi fény-alaknak éppen az a trükkje, hogy annak révén tart bennünket sötétségben, hogy felismerhetetlen marad. Amikor azonban sikerül szembenéznünk vele, s lerántani a róla a maszkot, végre szabadok lehetünk, megszabadulhatunk láncainktól. Mert az igazság valóban szabaddá tesz, és Fényt sugároz a sötétségbe, bárha ez a Fény a luciferi poklokon keresztül jut el hozzánk. Lucifernek jutott a szerep, hogy poklain át elvergődjünk a Fényhez, ami persze nem azt jelenti, hogy ő vezet oda bennünket. Sajnos, magunknak kell odatalálnunk, miként magunknak kell megvívnunk harcunkat vele.
Mindannyiszor, amikor felismerjük a Sátánnak a világban és bennünk létező valódi arcát, és ellentmondunk neki, világosság gyúlik lelkünkben, éppen azáltal, hogy szemtől szemben állva megküzdünk vele. Ennek a lelki moralitásnak a pszichológiába való átültetését Carl Gustav Jungnak köszönhetjük, aki nem a bennünk lévő rossz felvállalására és elfogadására, hanem annak felismerésére és leküzdésére ösztönöz bennünket. Vagyis nem maga a Sátán a Fény; éppen csábításainak megismerése, az önmagunk sötét árnyaival való szembenézés hozza el a Fényt és a Világosságot számunkra.
„Krisztus szeplőtelen, de rögtön pályafutásának kezdetén bekövetkezik találkozása a sátánnal, az ellenfelével, aki a világ lelkében annak a hatalmas feszültségnek a gyámkövét jelenti, amely feszültséget Krisztus megjelenése jelent” – írja Jung Aion című művében. Mert Jézus tüzet hozott a földre – olvashatjuk Lukácsnál: „Azt hiszitek, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Nem azt, hanem mondom nektek, széthúzást. Ezentúl, ha öten lesznek egy házban, megoszlanak egymás közt: három kettő ellen, és kettő három ellen. Szembeszáll apa a fiával és a fiú az apjával, az anya a lányával és a lány az anyjával, az anyós a menyével és a meny az anyósával.” Mert az ördög rabszolgáit azzal lehet a legjobban felbosszantani, ha az Igazsághoz való pártolásunkkal tükröt tartunk nekik, amelyben kínos meztelenségüket és láncaikat felismerhetik. Az Igazság és a Jó ugyanis csak akkor ismerszik fel, ha ellentétpárjaként ott áll a gonosz. A gonosszal való szembenézés nélkül nem tudjuk a Jót érvényesíteni, sem a világban, sem bennünk. Ez a folyamat pedig nem mehet végbe harc, konfliktus, veszteség és fájdalom nélkül: a Sátán ugyanis nem egykönnyen adja meg magát. Folyamatos gyomlálásra és folytonos éberségre van szükségünk. Arra, hogy merjünk bátran szembenézni vele, mert csakis az ő felismerésén és elutasításán keresztül vezet a bölcsességhez és az üdvösséghez az út. A kérdés megválaszolása, hogy Isten teremtménye-e a gonosz, korántsem olyan fontos, mint a Miatyánk utolsó mondatában a fájdalmas paradoxon megértése: „És ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a Gonosztól!” Csakhogy a kísértés megismerése nélkül nem szabadulhatunk meg tőle.
A könyv adatai:
120 oldal
kötött, cérnafűzött
védőborítóval, 22 ábrával és külön 22 db-os Tarot-kártya melléklettel
ISBN: 978-963-06-1233-3
Ára: 3950 Ft
Könyvvel kapcsolatban érdeklődni lehet:
Telelefon: 06-1-269 11 96, 06-26-374 225, mobil: 06-30-98 25 653
vagy E-mailben.
